Kondorosi Rendezvénynaptár

2014. december 13., szombat

Aradi Ibolya, Pillár Hajnalka: A karácsony

Szép karácsony, jó karácsony!
Családunkkal együtt vagyunk.
Ablakunk alatt esik a hó.
Nő a dér, álom jár,
megy a kismadár.
Körül venne kék eres
halvány téli árnyék.
Lassú, felhő árnyék
a kért part között.
Evés után ajándék,
ajándék után lefekvés.
Véget ér a karácsony,
néhány nap múlva újesztendő.
A karácsonyfa immár eltűnt.
Másfél hét múlva iskola, s így kiáltunk:
De hiányzik a karácsony!

Nagy Andrea: Hull a hó

Hull a hó az ablakok alatt,
Lassan ideér a Mikulás is!
S ha megérkezik a sok jó,
Minden gyermek örülni fog.
Mert ha megérkezik,
minden gyermek várja,
hogy ideérjen és beköszönjön
a karácsonyfa alatt.
Már a Mikulás is alig várja,
hogy ideérjen és be tudjon köszönni
a jó gyerekekhez
és boldoggá tudja tenni őket. 
S ha őket boldoggá tudja tenni,
onnan kezdve őt is boldoggá teszik
ezzel a gyerekek. 

2014. december 8., hétfő

Karácsonyi Pályázat

Megindult a szavazás a beérkezett pályázatokra. A lájkok alapján ti döntitek el, hogy a korcsoportokból melyik legyen az az egy mű, amely majd bekerül a nyomtatott kiadásba.
A prózákra vagy versekre a Karácsony fülre illetve ide kattintva juthattok el, ahol korosztályonként vannak csoportosítva. A művek írójára és címére való ismételt kattintással tudjátok elolvasni az adott verset vagy prózát! Egy személy egy műre csak egy szavazatot adhat le.
Jó olvasást mindenkinek :)

Oláh Péterné: Karácsony a Jantyík tanyán

Hideg tél volt és vártuk a karácsonyt
Anyánk hazafele ballagott a havas úton
Arcára ráfagyott a könny, ahogy közeledett
Sajnálta az ablakból kukucskáló gyerekeket

Keze pirosra fagyott, pedig dörzsölgette
A meleg kályhát szinte magához ölelte
Puszit nyomott a borzas kis fejekre
Majd szeme újra könnybe lábadt

Kérdésünk helyett ő mondta a választ
És már nevetett:
Most nem hoztam nagy cukorkát
Csak olyan aprócskát, hogy sok legyen

Az asztalra borította, na mindenki vegyen
De egyformán, mert tudom, hogy hány szem volt
Majd elfordult
Szeme könnyfátyolba borult

És már mondta is a következő ötletét
Találkoztam a Jézuskával gyerekek
Tőle kaptam az apró cukorszemeket
A puszit, amit adtam, ő küldte nektek

És már az asztalon állt a szaloncukor receptje
Nagy izgalommal vettük Anyánkat körbe
Kerestük a színes papírokat,
Mikben elrejtettük az elkészült cukrokat

Majd estére Apánk is hozta a kis fenyőt
Nehezen ásta ki a megfagyott földből őt
Rákerültek a színes papírok
Mindenki valami dalt dudorászott

Miközben anyánk megsütötte a kalácsot
A fenyőfa alja üresen tátongott
Oda senki nem tett ajándékot
Anyukánk látva a nagy várakozást,

Hogy mosolyt csaljon az arcunkra
Kezét nyújtva hívott bennünket táncba
Körbetáncoltuk a szép kis fenyőfát
így találtuk meg a karácsony ajándékát

Azt mondták akkoriba az emberek
A Jézuska most iskolákat építget
Meg a sok lerombolt hidat javítja
Ajándékra most a sok gyereknek nem jutna

És nem is jutott még sokáig
A Mikulás sem járt akkoriba,
Neki meg megkopott a csizmája
Így csak üldögéltünk a kemence padkáján
Arról álmodozva, hogy egyszer ajándék is lesz a Karácsonyfán.

Csehi Natália: Karácsony

Nekem a karácsony nagyon fontos: sok szép emlék, ajándék! De nekem már soha nem lesz olyan karácsonyom, mint volt, mert elvesztettem egy Kincset, aki a legfontosabbak közé tartozott.
Ő nem más, mint az én Tatám. Nagyon sok szép emlék fűződik a karácsonyhoz! A fa csodálatos! Rajta a gyertyák, az égők, a díszek. Nagyon szeretem, amikor Szentestén feldíszítjük a fát! Imádom, mikor látom a fa alatt az ajándékot, és, mikor én is odarakhatom! Annyira örülni szoktam, hogy sok az ajándék, de mégis annak, amikor nem nekem, hanem másnak van sok ajándéka.
Most elmondok egy titkot: (...) ;P
Remélem, örülni fog!
Anyáék még nem tudom, mit kapnak, de majd kiagyalom.
Nekem így telik egy karácsony.

Kovács Ildikó: Legszebb karácsonyom

A karácsony számomra azt jelenti, hogy együtt van a család. Ajándékozunk, játszunk. A játszás általában a gyerekeknél van. A felnőttek csak beszélgetnek.
Mi, gyerekek jobban várjuk az ajándékozást, mert gyerekek vagyunk! Nálunk általában úgy van, hogy reggel megyünk oda, ahol éppen tartjuk a karácsonyt, aztán ebédelünk, ebéd után egy kis desszert, és a gyerekek várnak… Nyösztetik a felnőtteket, hogy mikor van már ajándékozás?
Mielőtt behívna minket mami a szobába, azelőtt mindig bemegy ő maga. Kicsit gyanús, de mindegy. De végre megtörténik! Mami behív a szobába! A gyerekek csak úgy rohannak! Belépnek a szobába és látják a sok ajándékot.
Szebbnél szebb ajándékok voltak, de nekem az volt a legszebb, hogy együtt volt a család egészségben, békességben.

Sütő Máté: Karácsonyi mese

Hol volt, hol nem volt, volt egy kisgyerek. A kisfiúnak az volt a neve, hogy Oli.
Egyszer szombat reggel felkelt és kinézett az ablakon, és aztán meglátta, hogy esik a hó. Felöltözött és kiment. Épített egy hóembert, szánkózott. Aztán eljött az alvás ideje.
Másnap, karácsonykor kiment játszani. Éppen akkor jött meg Oli anyukája, Ági.
- Gyere kincsem, enni megyek.
- Anya egyél!
- Fürödjél meg, aztán megnézzük, kaptál-e valamit.
- Jó anya!
Megnézték, van-e valami a fa alatt. Igen! Teli volt ajándékkal! Örült neki Oli.
- Na látod, fiam, megkaptad végre, amire vágytál.

Szabó Beatrix: Mit jelent nekem a karácsony?

A Karácsony nekem szeretetet, együttlétet, barátságot és az ünnepi hangulatot jelenti.
A Karácsony nagyon szép és jó ünnep, mindenki számára. Karácsonykor együtt van minden család és készülnek a karácsonyra.
Szeretet tölt el minden házat karácsonykor. Ilyenkor összejönnek a családok és szeretteik egy nagy lakomára, aztán mindenki bemegy, hogy megtörténjen a csoda.
A Karácsony mindenki számára csodálatos ünnep az életben. Nem csak az ajándékok miatt, hanem a boldogságért is csodás ünnep. Az ünnepben, mint a karácsony, van olyan, hogy fehér karácsony, és van olyan is, hogy nem fehér karácsony.
Karácsonykor a jó emberek, még a szegények is, szerintem jót okoznak egy kis ajándékkal. A családok együtt díszítik a karácsonyfát, listát írnak a gyerekek a kedves Mikulásnak vagy a Jézuskának. Minden gyerek vár, készülődik, mert szeretik a karácsonyt, és örülnek. Szeretik a fát díszíteni és az ajándékokat is, és a karácsony napja a legjobb az életben. A Szeretet ünnepe a karácsony.

Tusjak Márton: Legszebb karácsonyom

Az én legszebb karácsonyom 2012. 12. 23. volt.
Nagyon fel voltam dobva, hogy holnap karácsony lesz unokatesómnál, de elgondolkoztam, hogy milyen ajándékot kapok. Aztán apa azt mondta, hogy nem az ajándék a legfontosabb, hanem, hogy együtt vagyunk. De én azt mondtam, hogy inkább az ajándék.
Megyünk ki az én két unokatesómmal biciklizni és véletlenül az unokatesóm elesett és eltörte a lábát. Aztán tesómmal vinnünk kellett a kórházba, és azt mondta az orvos, hogy benn kell lennie egy hétig. Felordítottam, hogy lemarad a karácsonyról. Mindenki azt mondta, hogy „Tudjuk.” Hazamentem és nagyon rosszul voltam, és odahívtam a másik unokatesómat, meg tesómat, hogy találjunk ki valamit, hogy boldog legyen ő is. Ezért kitaláltuk, hogy mit csináljunk.
Az volt a terv, hogy ha ő nem tud hazajönni karácsonyozni, akkor mi elvisszük hozzá a karácsonyt. Vittünk díszeket és egy mini karácsonyfát. Leraktuk elé, feldíszítettük a szobát, és bejöttek a felnőttek és meglátták, hogy mit csináltunk. Azt mondták: Ez igen!


Ott karácsonyoztunk a kórházban, és rájöttem, hogy nem az ajándék, hanem a szeretet és az együttlét a fontos.

Vozár Kornélia: Karácsony

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény ember, akinek öt gyereke volt. Alig volt pénzük, nem tudtak nem tudtak venni semmit, kenyeret is csak nagyon ritkán.
Amikor elérkezett a karácsony, a szegény ember nem tudott semmit venni a gyerekeinek, ezért kieszelte,hogy elmondja nekik azt a dalt, amit még a nagymamája tanított neki, és ez lesz a karácsonyi ajándék számukra. Mindent kigondolt, dolgozott sokat, hogy meglegyen nekik az étel karácsonykor, és azért is, hogy legyen egy karácsonyfájuk.
Amikor eljött a Szenteste, a szegény ember a fa alá ült a gyerekeivel és feleségével. Elénekelte a gyerekeknek a szép éneket Jézusról. A gyerekek mind azt kérték, hogy a szegény ember tanítsa meg nekik is azt a szép éneket!
A szegény ember ezt felelte:
- Persze, szívesen megtanítom nektek ezt a szép dalt!
Elmondta egyszer és a gyerekek pedig utána mondták. Így ment ez órákon át, míg a gyerekek meg nem tanulták a dalt. Amikor megtanulták, egész este ezt énekelték. Egyszer így szóltak az apukájukhoz:
- Nagyon szépen köszönjük, hogy megtanítottad ezt a szép dalt! Jobb ajándékot nem is kaphattunk volna! Te vagy a legjobb apu a világon!
- Szívesen – válaszolt az apa nagy örömmel, és énekeltek tovább.


Vége!

Arató Vivien: Karácsonyfa

Zöld vagyok és fényes
Csúcsom szép és ékes
Mindenki engem néz
Alattam a sok ajándék.

Arató Vivien: Mit jelent nekem a karácsony?

Karácsonykor az egész család együtt van.
Sokan úgy gondolják, karácsonykor csak ajándékot lehet kapni. De igazából ez a szeretet ünnepe. Összejön a család, jól érezzük magunkat, sokat nevetünk és játszunk.
Karácsony előtt van egy nagyon fontos időszak, ezt Adventi időszaknak hívjuk. Adventkor egy négy gyertyás koszorút készítünk, amelyen minden vasárnap egy gyertyát meggyújtunk. A negyedik vasárnap már mind a négy gyertya ég, és itt a Szenteste.

Bagdi Dániel: Találós kérdés

Díszítgetnek engemet
az egész család eleget,
ajándékok alattam,
gömb is van a hajamban.

Buzás Tibor: Találós kérdés

Szép ruhám van, csillog-villog
karácsonykor körbeállnak,
ajándékot tesznek alám,
csúcsom szépen áll rajtam.

Gaál Rita: Mézeskalács

Mézes vagyok, finom vagyok,
karácsonyfa alatt lakok,
szeretnek a gyerekek,
édes vagyok, egyél meg!

Horcsák Zsombor: Találós kérdés

Velem ünneplik a karácsonyt.
Megvesznek, majd betesznek egy tartóba.
Zöld vagyok és szúrós…
Díszes ruhám alá ajándékot tesznek.


Na ki vagyok?

Kondacs Roland: Karácsonyi várakozás

Karácsony előtt meghívjuk a rokonokat. Anya előkészíti az ennivalót, hogy ha megjönnek a vendégek, akkor legyen mit enniük.
Becsinált levessel kezdünk, utána jönnek a különféle húsok. Ha elfogyasztottuk a vacsorát, akkor jön a desszert. Miután megettük a desszertet, utána jön az ajándékbontás. Miután kibontottuk az ajándékot és elmentek a vendégek, összepakolunk, és megyünk tévézni, aludni.

Oláh István: Karácsony

Amikor egyszer reggel felébredtem, nem bírtam nyugton maradni. Reggel hét órakor már ki is mentem és bámuló szemekkel ott is maradtam, mert az udvar tiszta fehér volt.
Nagyon örültem, és már rohantam is felöltözni. Fel is riasztottam anyát és apát. Egy jó fél óra után meg is győztem őket, hogy menjünk az udvarra hócsatázni.
Fél óra után el is készültek a hóvárral. Kezdtünk máris csatázni. Az első körben én győztem. Utána anya és apa, aztán megint négyszer én győztem. Aztán bementünk inni egy forrócsokit.
Két óra után anyával mentünk szánkózni a „városba”. Nagyon jó volt a szinte egész napos szánkózás.
Meg is kaptam este azt, amit nagyon akartam, egy távirányítós, egyméteres darut. Apa fülbevalót. És anya a ruhákat.


Ez volt a legjobb karácsony az életemben.

Oláh Petra: Díszítsük fel a fát!

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kerek erdő. Ott élt Nyulacska, Tüsi és Bambi.
Egy szép napon, mikor esett a hó, Nyulacska és Tüsi kiment az erdő fenyvesébe, és valamit munkálkodtak. Volt náluk makk, csipkebogyó, mindenféle termés és levél.
- Mit csináltok? – kérdezte Bambi, aki abban a pillanatban ért oda.
- Díszítjük a karácsonyfát! – kiáltották boldogan a munkálkodók.
- Mert fa nélkül nincs ünnep – tette hozzá a nyúl.
- Ettől szép lesz az erdő – dicsérte az őz.
- Hát akkor segíts te is! Sok kéz úgyis sokra megy! – javasolta a süni.
Így együtt dolgoztak.
Hamar elkészültek, és este a fa alatt sok ajándék várt rájuk. De hogy mit kaptak, nem tudom, az már egy másik történet.

Oláh Petra: Karácsony vagyok

Ha én karácsonyfa lennék,
Minden percben örülnék.
Díszeimet kismanók készítenék,
Ágaimat angyalok díszítenék.

Ha én karácsonyi csillag lennék,
Az égen csillognék, ragyognék,
Sohasem búslakodnék,
Mindenkinek fényt nyújtanék.

Ha én hópelyhecske lennék,
Háztetőre felszállnék.
Az ég fölött szálldosnék,
Orrodra is rászállnék.

Én vagyok a karácsony,
Hófehér a kabátom.
Mindenhova fényt hozok,
Minden szívet átjárok.

Oláh Zsófia: Egy tökéletes karácsony

Végre eljött a karácsony,
Mire már hetek óta várok.
Ez a kedvenc ünnepem,
Mert a család végre együtt lehet

Délelőtt apával karácsonyfát díszítünk,
Utána meg anyával mézeskalácsot készítünk.
Így együtt töltjük az egész napot,
Közben jól szórakozhatunk.

A karácsonyi vacsora után
A templomba megyünk, hurrá!
Ott végignézzük az előadást,
Nyugodtan ülünk, nincs rohanás.

Mikor vége van az előadásnak,
Otthon nekikezdünk az ajándékbontásnak.
Miután kibontottuk az összeset,
Beengedjük a kutyát, hadd örülhessen.

Este, mikor mindenki álmos,
Felmegyünk a jó meleg ágyhoz.
Alig bírunk elaludni,
Mert ezt a napot nem lehet elfelejteni.

Palla Bálint: Találós kérdés

Fenyőfa a házam,
és nem szeretem, ha zavarnak.
Odúban élek és sokat futok
és sokat gyűjtögetek.

Szabó Dávid: A gondterhelt Mikulás

A Mikulás nagyon gondterhelt volt. Ezért egy manóra bízta az ajándékok kiosztását.
Amikor a manó a szánon volt, a Mikulás rájött, hogy csak ő tudja vezetni a rénszarvasokat. De a manó ellógott. A Mikulás azt mondta:
- Csak boldogul!
És elment lepihenni. Eközben a manó egy háznál volt és épp egy ajándékot rakott a fa alá. Amikor visszament a szánhoz, látta, hogy eltűnt az egyik rénszarvas. De ő tovább ment, és sikeresen kiosztotta az ajándékokat. És visszament a Mikuláshoz:
- Kiosztottam az ajándékokat, de elveszett hat rénszarvas.
A Mikulás válaszolt:
- Összeszedem a rénszarvasokat és visszatérek.
A Mikulás össze is szedte őket és rájött, hogy neki is megvan a maga feladata.
A manó pedig kihúzott mellel ment el a többiek között, és úgy gondolt magára, mint a „karácsonyi hős”.

Szabó Dávid: A Karácsony

A karácsony arról szól, hogy a család
Együtt van, és együtt készítik a vacsorát.
A fán száz meg száz égő
És hallom, hogy szól a csengő.

Kint a hó szállingózik,
És majdnem az összes gyerek szánkózik.
Megeszem a mézeskalácsot,
És megdicsérem a szakácsot.

Karácsony van és az ajándékok ezrei várakoznak,
Hogy kibontsák őket, akik vágyakoznak.
Jézus megdicséri a szülőket,
Hogy jól nevelik a gyerekeiket.

Kint a sütőben sül a pulyka,
És vidáman nézi egy lelkes apuka.
Minden gyerek eszi a kalácsot,
És várják a következő karácsonyt.

Szalai Nikolett: A várakozás, karácsony

A várakozás a legszebb dolog
Ha van kire, mire várni
Advent: ha erre gondolok, eszembe jut Jézus és a karácsony
Ezt az időszakot a barátokkal, a családdal töltöm.
Egymással mindig boldogan telik a karácsony.

Székely Veronika: A karácsony

Hol volt, hol nem, volt egyszer az Óperenciás tengeren is túl egy kislány. Annának hívták. Az apja Gábor volt, az anyja Rozelin.
Épp a karácsonyra készültek. Az anya, Rozelin elment megvenni a karácsonyfát. Addig Anna és Gábor elővették a karácsonyfadíszeket, és végül hazajött Rozelin is. Feldíszítették a fát és eljött az este, elmentek aludni. Reggel a fa alatt volt egy csomó ajándék.
- Na, Anna, mit kaptál?
- Egy nagy sminkkészletet.
- De lányom, ehhez még kicsi vagy!
- Apa, 18 éves vagyok!
- Hogy megy az idő!
- Na, Anna, nyisd ki az ajándékot!
- De jó! Egy báli ruha! Köszönöm! Köszönöm! Nagyon szépen köszönöm!
- Tudod, mire használod?
- Igen, elmegyek bulizni.
- Jól van Annám, az a lényeg, hogy tetsszen neked.
- Köszi anya és apa!
- Szívesen!
- Holnap akkor elhívom a barátaimat és elmegyünk bulizni.
- Jó! Bármikor elmehetsz a barátaiddal.
- Jó!


Végül hazajött és elment aludni a jó puha ágyba. Boldogan éltek, míg meg nem haltak.

Szekera Mercédesz: Egy őrült karácsony

Karácsonykor mindenki boldog,
Sok gyerek ajándéka egy szép kis bulldog.
A fa alatt tömérdek ajándék,
Remélem, mindegyik valami jó ajándék.

Mézeskalács mindig van,
Azt se tudom, hova rakjam.
Mézeskaláccsal hasam tele,
Nem tudom, hogy mi lesz vele!

Fenyőfánk sem elhanyagolt,
Gömbölyű, fényes, mint a hold.
Szaloncukorral minden tele,
Tesóm lopkod, mint egy teve.

Szobám tele ajándékkal,
Fejem tele csodás álmokkal.
Majd jövőre karácsonykor
Minden álmom megvalósul.

Vajgel Pál: Karácsonyi csoda

Karácsony reggelén elmentünk kiválasztani a karácsonyfát.
Díszítettük-díszítettük, de nagyon nehezen, mert mindenki mást akart. Apa azt szerette volna, ha lenne rajta szalag. Anya azt, hogy gyöngyök. Én szaloncukrot akartam rátenni, a húgom pedig gömböt.
De estére sikerült feldíszíteni, addig anya mézeskalácsot sütött.
Elmentünk otthonról, és mikor hazaértünk, a karácsonyfa alatt voltak az ajándékok, és az egész család boldog volt.

Valkovszki Edina: Karácsony

A karácsony a legszebb ünnep. Karácsony előtt négy vasárnap gyújtunk egy-egy gyertyát. Karácsonykor egymást ajándékozzuk meg.

Egyszer három jó barát, a medve, a nyúl és a macska úgy határoztak, együtt laknak. Tél lett, és annyi hó esett, hogy szánkózni is lehetett. Egyik nap ki is mentek szánkózni. Útközben találtak egy ládát, amiben karácsonyi díszek voltak. Kérdezték a szomszédoktól, hátha az övéké, de nem. Ezért úgy határoztak, hazaviszik. Vittek még fenyőfát, hogy azt is feldíszítsék. Olyan szép lett a fenyő, hogy úgy gondolták, lerajzolják emlékbe.
Karácsony este lett. Azt játszották, hogy kihúzták egymás nevét és annak kellett ajándékot venni. A medve a macskát húzta, a nyúl a medvét, a macska pedig a nyulat húzta.


A medve szánkót vett a macskának, a nyúl egy csupor mézet vett a medvének. A macska nem tudta, mit vegyen a nyúlnak, ezért egy rajzot készített hármukról. A nyúl annyira örült az ajándéknak, hogy ezt a karácsonyt sose felejti el.

Valkovszki Edina: Találós kérdés

Édes, mézes süti vagyok,
nagyi formál, anyu süti,
ha készen leszek, várjál,
mert forró vagyok,
ilyenkor díszíthetsz,
cukorkával, habbal.

Vaskor Levente: Karácsony este

Egy szent estén otthon voltunk,
Így otthon karácsonyoztunk.
Csodáltuk a karácsonyfát,
Várta már az ajándékát.

„Ma van karácsony!” ordítom,
Na, most a legyet nem irtom.
Nézem, mi van a fa alatt?
Ajándék, mi is volna ott?

Ki hozhatta, a Télapó?
Nem, mert lehetett nagy hohó!
A Jézuska a megmentő,
A tesóm egy Jézuska, ő.

Vaskor Levente: Karácsony

Karácsony éjjelén együtt voltunk,
Ezen az estén daloltunk.
Már az adventi gyertyák elaludtak,
De a szívünkben megmaradnak.

Már díszektől teli volt a fa rég,
De már a gyertya gyönyörűen ég.
„Mikor jön a Jézuska? Várom, de nagyon!”
Anyukám mondja: „Aludjál, te nagy vagyon!”

Reggel ordítok: „Karácsony van, Apa!
Karácsony van, Anya!”
Mentem, rohantam máris a fához,
Mentem az ajándékhoz.

Találtam is, nem is egyet;
Találtam egy helyett négyet!
Kinyitottam hamar,
Nézem, mi van benne már?

„Hipp, hipp hurrá!
Helikoptert kaptam, hurrá!”
Történetemnek itt a vége,
Hogyha tetszett, fuss el véle!

Vígh Vanda: Találós kérdés

Én a fa alatt csücsülök,
várom, hogy kibontsanak.
Sok játék van bennem
Nagy örömöt tudok okozni
és én ezért vagyok.

Zsjak Csenge: Az én tökéletes karácsonyom

Karácsonykor leszáll a béke,
Mindenki boldog, örömteljes,
Karácsonyfa roskadozik;
a gyöngytől, szaloncukortól.

Nappaliban gyöngysor ragyog,
Édes mézeskalács vár az asztalon,
Sütemény készülődik a konyhában,
Tata alszik a szobában.

Végre tele a fa alja,
Tömérdek ajándék, cukorka,
Csodás játékok, ízletes gyümölcsök,
Ragyog a szíve mindenkinek.

Mikor sajnos elfogynak az ajándékok,
Kimegy a család a házból,
A kutyák is boldogok,
Mivel ínyencségeket kapnak.

Felragyog a hold, szeret a szív,
Mindenki boldog mindenért,
Ez nem egy álom,
Hanem az én tökéletes karácsonyom!

Barna Ágnes: Jégvirág

- Gondolatok a karácsonyról -

Fehér hólepel terül a városra. Csupán a járdák szürke betonjára nem nyújtózhat a fehér téli szőnyeg, a város lakói minden reggel lapáttal indultak harcba a hótenger ellen. Máshol viszont a tél apró hírvivői, a hópelyhek ott pihenhettek meg, míg a játékos szél föl nem kapta őket, ahol akartak. Ott lehettek az árok partján alvó füveken, az egynyári virágok néhai otthonául szolgáló, ám most az ablakpárkányokban üresen kucorgó cserepekben, az iskola elé letámasztott biciklik ülésén, a tüzifa tetején. Tökéletes karácsonyi hangulat áradt a város minden zugából - de hát így is volt ez rendjén december huszonnegyedik napján.
Hiszen a karácsony és a hó elválaszthatatlan jóbarátokként éltek az emberek képzeletében. A kisgyerekek rajzain a karácsonyfa csak hóval borítva szerepelhetett, az iskolában minden osztály adventi koszorúján is ott voltak a havat szimbolizáló vattapamacsok. Hiszen a fehér karácsony mégiscsak a legszebb karácsony. De ha szürke, netán fekete, akkor sincsen gond: hiszen mégiscsak a szeretet, és nem a végtelen, fehér hólepel ünnepe ez.
Karácsonyfa. Ez viszont elmaradhatatlan. Mindenki volt egyszer hatéves, és mindenki megkérdezte ezen időszakában december tizedikétől minden nap, óránként, hogy ,,Apaaa, mikor hozzuk már be a karácsonyfááát?" A fa a család összetartását is szimbolizálja. Együtt díszítik, együtt ülnek alatta karácsonykor. Ez az ő fájuk, az ő szeretetüktől szép. De nemcsak a családok, a város is összetart, nekik is van saját karácsonyfájuk. Minden évben felállítanak a főtéren egy hatalmas fát, amin nappal a díszeken szikrázó fény ékeskedik, éjjel pedig az égősorok színes villogása festi a mélyzöld ágakat a legszebb színekre.
Az összetartozás jele ott is megtalálható, ahol nem is gondolnánk. Hóemberek. A gyerekek, a barátok, a játék megtestesítői ezek a mosolygó hószobrok. Addig gurigatják a hógolyókat, míg egy helyes kis test, pocak, és fej nem kerekedik belőlük. Hiába hideg a hó, és hiába vizesedik át a kesztyű: a hóember elkészül.
Hiába is írok... A karácsony varázsát lehetetlen szavakba foglalni. Az egésznek van egy... egy afféle ,,bűvköre". A legszebb ünnep mind közül. Hiszen itt nem azt ünnepeljük, hogy valami már több éve tart, vagy a tárgyakat, amiket szeretteinktől kapunk, hanem sokkal többet. Az összetartozást. A közösséget.


A szeretetet.

Brachna Dzsesszika – Egyik legkedvesebb karácsonyom

A karácsony egy olyan dolog, ami egy évben csak egyszer történik meg, és azt bátran kijelenthetem, hogy az esztendő legszebb ünnepe!
Talán két éve már, hogy a karácsonyt testvéremnél, apukánkkal ünnepelhettük Angliában. A hosszú út Pestre fárasztó volt, de aztán repülővel mentünk tovább. Mikor odaértünk, lepihentünk a házban. Másnap sokféle helyre elmentünk, de nem is ez a lényeg, hanem az, ami harmadnap után következett. A karácsony első napja; Szenteste. Miután a karácsonyfát feldíszítettük, jöhetett a vacsora. Vacsora után az ajándékozás. Az ajándékom egy telefon volt, amit kértem. De a karácsonyban nem az ajándékozás a fontos, hanem az együtt töltött idő, a beszélgetés és a nevetgélés. Főleg a legjobb az volt, hogy a két éve nem látott testvéremmel együtt tölthettem tizennégy napot. Még az is jó volt, hogy ott volt apukám, hisz anyukámmal elváltak és nem sokat látom. A többi napot csak együtt töltöttük.
Bárki akármit is mond, a karácsony a szeretetről és a családról szól, és nekem ezért a kedvenc ünnepem!

Man Eszter Csilla: Egy ünnep a szeretetnek

A karácsony szó hallatán szinte valamennyi ember képzeletében megjelenik egy jellegzetes dolog, ami erre az ünnepre jellemző.  Legtöbben látjuk magunk előtt a pompásan feldíszített karácsonyfát, egy takaros házikót, mely megannyi elkápráztató lámpácska által alkotott fényárban úszik. Megeshet, hogy már érezzük a hívogató sütemények s ínycsiklandó ünnepi fogások illatát, vagy lelkesen kezdjük dúdolni kedvenc szentesti nótánkat. Esetleg eszünkbe juthat néhány ajándék, melyeket az elmúlt években találtunk a fa alatt, illetve elkezdhetünk találgatni, hogy idén vajon mivel leszünk meglepve szeretteink által…
De ’csupán’ erről szólna a nap, amit a maga módján minden ember, korostól ifjúig, módostól nélkülözőig vár? Csupán a fények, ételek és az ajándékok ünnepe lenne?
Surranjon tovább képzeletünk, és idézzük fel, miért is kezd lázas készülődésbe több milliárd ember világszerte, december 24. előtt! Kétezer évvel ezelőtt megszületett egy ifjú, aki a Szeretet megtestesítője volt. Valaki, kit Isten az emberek közé küldött, hogy megmutassa, hogy mit is jelent valóban szeretni. Születése estéjének emlékére ünneplünk ezekben a napokban, s nevezzük azt a Szeretet ünnepének. 
Ha ebből a szemszögből közelítjük meg a karácsony fogalmát, talán másabb kép rajzolódik ki előttünk... valami,  ami a csillogás mögött áll. Egy nap, amikor kicsit kiszállunk a szürke hétköznapok nyüzsgő forgatagából. Leülhetünk családunk körében, figyelmünket azokra fordíthatjuk, akik életünk középpontját képezik: megleshetjük Édesanyánkat, ahogyan gondos kezeivel megannyi ínycsiklandó falatot alkot, s közben a gondolattal játszadozik, hogy milyen boldog mosolyt csalhat szeretett gyermekei arcára. Büszkén lapozgathatjuk a család csemetéje által kipingált füzetet, s lelhetjük fel benne azt az emberkét, mely alatt a nevünk áll, egy szívecske kíséretében. Leülhetünk az idős nagymama mellé és megsimogathatjuk ráncos kezét, a kezet, ami egykor fáradhatatlanul munkálkodott, viszont az idő meg a gondok ekéje végigszántotta őket, s mégis milyen odaadással tesz-vesz még ma is. Felkereshetjük olyan barátainkat, akiknek egyetlen társa a magány sötét árnyéka. Megállhatunk egy pillanat erejéig, a didergő, éhező, kivetett koldus mellett s átnyújthatunk egy darab finomságot, ami neki csupán legféltettebb álmaiban szerepel. Újra nevethetünk a nagybácsi évtizedes viccein, s vehetjük észre a szavai mögött azt a lelkesedést illetve örömet, hogy élményeit megoszthatja velünk, s láthatja arcunkon a nevetés rögöcskéit. Esetleg odamehetünk kedvesünkhöz és közben belegondolhatunk, hogy milyen szerencsések vagyunk mellette. Leülhetünk édesapánk mellé és nézhetjük, miként farag egy gallyból libbenő angyalkát.
Végül kitekinthetünk az ablakon és gyönyörködhetünk a csillagok fényeiben, az utca csendjében és a lágyan hulló fehér pelyhek táncában.
Ha észrevesszük az élet parányi csodáit, amik óriási örömet okozhatnak, akkor rájövünk, hogy a karácsonyt nem a tárgyak teszik különlegessé, hanem azok a tettek, érintések, pillantások, szavak, amiket kapunk. Láthatjuk, hogy nincs szükség temérdek pénzre ahhoz, hogy boldogok legyünk, vegyük észre azt, ami körülvesz minket, hálásan nézzünk végig rajtuk és különlegesnek fogjuk érezni magunkat, nem csak karácsonykor, hanem minden nap.

Horcsák Virág – A karácsonyok

A karácsony egy nagyon szép ünnep. Ilyenkor gyűlik egybe a család és szeretteink. Ilyenkor szokás ajándékozni, ami nagy szeretettel tölt el, hogy valakinek örömet okozhatsz vele.
Az én családomban a karácsony a fa megvételével kezdődik. Ahogy meglátjuk a fát, már örülünk, és a díszítésre gondolunk. Sokszor, mikor eljön az ideje, kis bosszúságot is okoz a fa talpra állítása, de ez megéri, hogy bevihetjük és egyenesen álljon a szobában. A díszítés a fényes gömbökkel kezdődik, majd a következő lépés a szaloncukrok akasztóinak felszerelése. Ha már ezekkel is végeztünk, a girland és a karácsonyi égősor következik. A tavalyi karácsonyban örömünkre a régi díszeket is feltettük, ami alatt a dédszüleim ünnepeltek még régebben. Ekkor elkészül a feldíszített fenyőfa, lekapcsoljuk a villanyt és gyönyörködünk a szépségében.
Az ünneplés csak este kezdődik el. Eljönnek a nagyszülők, a keresztszülők. Nálunk még jobban örülnek a rokonok érkeztével, mert nem látunk mindenkit jó sokáig és már ez is szép. Hogy újra láthatjuk egymást. A keresztapámat, aki Angliában él és évente kétszer látjuk. Idén még egy fővel vagy csak egy fél fővel bővülnek köreink. Egy kiskutya érkezik hozzánk, ami keresztapának lesz véve, hogy kicsit feldobja egy kisállat a szomorú és fáradt napjait.
Ez a szép ünnep, amit együtt tölthetünk. Az ajándék maga a karácsony.

Keller Panka : A mi karácsonyunk

December 24-e. Már nagyon készülődtünk az ünnepre. Sütöttünk, főztünk mindenféle ételek százait. Díszítettük a házat, szobákat.
Közben, amíg készítettük a vacsorát, meghozták a fenyőfát. Én kiraktam a karácsonyi díszeket. Apukám a testvéremmel felaggatta a kinti világítást a házra, utána bekapcsolták és gyönyörű volt. Közben elkezdett szállingózni a hó, nagyon örültem neki. Elkezdett esteledni, s lassan fehérbe borult a táj. Készen is lett a vacsora, anya elkezdett megteríteni és tálalni. Mi gyerekek a karácsonyfát kezdtük el díszíteni. Közben karácsonyi dalokat hallgattunk. Este nyolc órakor kezdtünk vacsorázni. A sok étel mellett a család ült. Beszélgettünk és ettünk. Mikor vége lett a vacsorának, ott hagytuk a maradékot az „angyaloknak”. És jött a várva várt pillanat: az ajándékosztás.
Bementünk a karácsonyfához és ott teremtek az ajándékok. Mindenki megkereste a nevét és kinyitotta az ajándékát. Sokat játszottunk az új ajándékainkkal. Már elég késő volt és már fáradtak is voltunk.
Karácsony a legkedvesebb ünnep és a legszebb nap. Sok szeretet és béke van. Én nagyon szeretem a karácsonyt. Egyik legkedveltebb ünnepem.

Kollár Gergő: Karácsony

Egyesek, ha meghallják azt a szót, hogy karácsony, egyből a sok ajándék, a karácsonyfa, az ünnepi sütemények és az ünnepi vacsora jut eszébe.
Részben erről is szól a karácsony, de elsősorban a szeretetről és az együtt töltött időről szól. Sokan azt állítják, hogy jobb adni, mint kapni. Ezt elsősorban a szülőktől, nagyszülőktől szoktuk hallani. A gyerekek nemigen szoktak igazat adni ennek a feltételezésnek, de ahogy egyre idősebbek leszünk, kezdjük majd megérteni, hogy igazából mit is akar ez jelenteni. Eredetileg ugye Jézus születését ünnepeltük, aki a szeretetet hozta el közénk. Tudom, nagyon meglepő, hogy a szeretet nem a „lila tehén” hozta el, de ez van, ezt kell szeretni. Amúgy is, szerintem jobb érzés, amikor látod azon az emberen az örömöt, akit megajándékoztál, mint amikor őrjöngve szétcibálod az ajándékod a fa alatt. A mai világban a családi összejövetelek, vagy legalább a közvetlen családi kör együttléte is nagy ritka.  Csak a főbb ünnepekkor jön össze a család és ez is csak a jobbik eset. Van ahol akár évekig nincs együtt a család, mert üzleti út, munkahelyi problémák vagy akár iskolai bulik vannak.
Ezzel az egésszel arra akartam kilyukadni, hogy becsüljük meg az ilyen nagy ünnepeket, mert legtöbbször csak ilyenkor van együtt a család.

Misik Mátyás: Legkedvesebb karácsonyom

Én mindig nagyon várom a karácsonyt. A hangulat, érzés, szeretet, vacsora, ajándék. Főként a dalokat szeretem, amit énekelünk, amikor karácsony van. A készülődést mindig december 20-án kezdjük, mert akkor hozza apa a karácsonyfát. Mindig változóan hozza, valamikor kicsi vagy nagy, de nem gond. Azután december 24-én elkezdődik a karácsony. Délután feldíszítjük a fát és csináljuk a vacsorát. Anya még az asztalt is feldíszíti. Ő is változóan csinálja az ételeket. Azután amikor este van, lekapcsoljuk a lámpákat meggyújtjuk a gyertyákat és énekelünk egy dalt. És akkor jönnek az ajándékok. Én valamikor azt kapok, amire nem számítok, vagy azt, amire számítok. Ezután éjfélig játszunk, főként társasjátékozunk vagy mást csinálunk. De más volt tavaly, mert akkor nem otthon voltunk, hanem elmentünk Békéscsabára. Ott nagyon szép volt a látvány, főleg a díszítés. Amikor mentünk, felültünk óriáskerékre és még korcsolyázni is lehetett. Nem volt könnyű, mert nem annyira tudtam. Amikor végeztünk, elmentünk a McDonalds-ba. Ott ettünk és ittunk. Nekem ez volt a karácsonyi történetem. 

Nagy Nándor: Karácsony

Az egyik karácsonyra, mikor egy repülőmodellt kaptam, az úgy történt, hogy egy nap, kora este felállítottuk a karácsonyfát az előtérben. Az én ajándékaim akkor még fönt voltak az emeleten. Nem nagy ajándékok, apróság, amit én készítettem. Más lehetőség nem volt.
Eljött az este, eljött az ajándékozás, eljött a szeretet, eljött Jézus! Épp akkor fölszaladtam az emeletre és hoztam az egész családnak az ajándékokat. Mindenkinek odaadtam mindent, amit nekik szántam, és én is kaptam egy repülőt. Nagyon örültem és azonnal ki is bontottam, és anyuval összeszereltem. Este sokat játszottam vele.
Majd boldogan feküdtem le aludni.

Orosz Levente: Karácsony

Nagyon vártam ezt a napot, eljött a karácsony estéje. Mint mindig nagy családi körben szoktuk ünnepelni. 
El is indultunk otthonról unokatesóinkhoz. Amint megérkeztünk már meg volt terítve az asztal a vacsorához. Mielőtt leültünk volna vacsorázni, egy hosszas beszélgetés volt, amint ez véget ért, le is ültünk az asztalhoz. Ott is jókat beszélgettünk. Mielőtt ajándékosztás lett volna, finom karácsonyi süteményeket ettünk. Amíg igazából nem tudtuk kiskorunkban, hogy ki és hogyan teszi oda az ajándékot, mindig megvolt a saját kis varázsa. Eljött az ajándékosztás ideje is, sok-sok ajándék volt a fa alatt. Amikor kibontottuk az ajándékot, mindenki nagyon örült.
Énnekem ez volt a legjobb karácsonyom.

Pengő Katalin: Az első karácsonyom az új házban

Amikor már ott laktunk az új házban, nagyon vártuk a karácsonyt, de ilyenkor mindenki nagyon várja. Szép, meghitt hangulatot akartunk, mert már tudtuk, hogy ez egy különleges karácsony lesz. Aztán amikor szenteste reggelén felkeltünk, el voltunk egy kicsit csúszva. De ez nem volt máshogy egész nap sem. Délben aztán, ahogy leültünk enni, nem is dél volt, hanem két óra. Igaz, még nem ünnepi lakomát ettünk, hanem hagyományosat. Délután már ideges voltam, mert karácsonyfa sehol. Amint előkerült, nem a család, hanem csak én díszítettem. Nem akarom magamat dicsérni, de szerintem szép lett és ezt senki nem cáfolta meg. Utána, ahogy szoktuk, mamáéknál is feldíszítettük a fát. Átmentem, ott sok szaloncukrot láttam. Amíg mama főzött, tata meg én feldíszítettük a fát. De sütni kellett, mert mindjárt sötétedett. Amikor hazaértem, anya megfőzött. Sanyóval vártuk a pillanatot, hogy legyen kész minden, és végre ajándékot osszunk. Eljött az idő. Izgatottan vártunk. Mi már megkaptuk az ajándékot, meg Gabi is, de anya még nem. Anya egy csizmát szeretett volna magának, és meg is kapta. Talán közülünk ő örült neki a legjobban. Nagyon jó karácsony volt ez, remélem mindenkinek ilyen lesz a karácsonya.

Skrván Evelin: Legkedvesebb Karácsonyom

Legkedvesebb karácsonyomkor talán öt éves lehettem. Anyukám és apukám a legtalálóbb ajándékot szánták nekem.
Szentestén izgatottan mentem aludni, nagyon kíváncsi voltam rá, hogy mit hoz a Jézuska. Karácsony reggelén nagy öröm töltött el, amikor megláttam a karácsonyfánk alatt az ajándékot, ami egy babakocsi volt egy babával. Boldogan mentem oda a szüleimhez és mutogattam nekik, milyen fantasztikus meglepetés, amit a fa alatt találtam. Ők is nagyon boldogok voltak, mert ebből tudták, hogy milyen jó szülők és persze azt is, hogy a megfelelő ajándékot választották számomra, de én még nem tudhattam, hogy az én kis csomagom tőlük van.
Sok örömteli játék fűződik ehhez a babakocsihoz és még ma is boldogság tölti el a szívemet, ha visszagondolok erre a gyönyörű ünnepre.

Stefáni Vivien: Legkedvesebb karácsonyom

Odakint a hóesésben apa vágja a fát. Odabent a jó melegben, anya készíti a karácsonyi süteményt. A testvérem és én a szobában ülve várjuk, hogy feldíszíthessük a karácsonyfát. Nálunk így zajlik egy karácsonyi reggel.
Reggel karácsony napján felébredtem, és arra lettem figyelmes, hogy a testvérem az ablaknál ülve nézi a csodálatos hóesést. Olyan nyolc óra tájban lehetett. Anya készült, hogy a vendégeket meglepje egy kis aprósüteménnyel. Apa már a karácsonyfát barkácsolta. Mire felöltöztem, addigra már apa és a testvérem behozták nagy nehezen a karácsonyfát. Felállítottuk és mindenki közösen díszítette fel. Én azt a kis csengőt hoztam, amit az év végén kaptam az iskolában. A testvérem hópihéket gyártott papírból, és felfűzte őket a fára. Apa a világító égőket rakta fel. Eközben anya és én a szaloncukrokat akasztgattuk föl. Levettük a polc tetejéről a minden évben jól bevált gömböket. Végül a legfontosabb dolgot, a csúcsdíszt. Ezek után anya és én elmentünk főzni, apa és a testvérem pedig havat lapátolni. Dél körül megterítettünk, és elkezdtünk ebédelni. Annyi ételt csináltunk, hogy még vacsorára is maradt. Napközben a testvérem és én kimentünk hógolyózni és szánkózni. Építettünk együtt egy hóembert, amit Bobnak neveztünk el. Este átjött hozzánk mamám és tatám, és együtt ünnepeltük a karácsonyt, az ünnepi vacsorával.
Sok szép ajándékot kaptunk, de nekem az a lényeg, hogy együtt volt a család, és hogy szeretjük egymást.

Szentesi János – A mi karácsonyunk

A mi karácsonyunk egész jó, hiszen telis-tele van programmal. Például: karácsonyfadíszítés, sütés, főzés, hógolyózás és lakásdíszítés.
A fa díszítése egy kicsit nehézkes, mert alig fér be az ajtón. Ha benn van a fa, akkor egy hat-hét perc múlva fel is van díszítve. És most jön a kedvencem: a főzés és sütés. Igen sokat szoktunk sütni, főzni, hiszen majdhogynem az egész család összegyűl. A másik kedvenc programom a lakásdíszítés. Néha van úgy, hogy koszorút is teszünk az ajtókra, de van, amikor csak égőket és famikulásokat teszünk föl egy pár helyre. Az égők három szobában helyezkednek el, három színben. Piros, fehér, zöld. E három szín nekünk nem csak a karácsonyt juttatja eszünkbe, hanem a Nemzeti Ünnepet is. Ezután még játszunk az udvaron egy kicsit, és már este is van. Végül, de nem utolsó sorban késő este eljön az ajándékbontás. Ilyenkor jön össze az egész család, hiszen megajándékozzuk egymást. Aztán jön egy nagy családi vacsora és be is fejeződik a nagy karácsonyi ünneplés.
Remélem máskor is lesz ilyen izgalmas és programteli karácsonyom. Nektek is boldog karácsonyt kívánok!

Terhes Dániel – A legszebb karácsonyom

Már nagyon vártam a karácsonyt múltkor. Nagyon izgultam napról-napra, hogy mit kapok karácsonyra. Anyától kérdem, mit kapok karácsonyra? Anya erre nevetett egy nagyot. Utána mondta nekem, hogy ez titok, én mondtam neki szomorúan, hogy jó. Aztán rájöttem, hogy jobb így, mert majd később úgyis megtudom, ha itt van az ideje…

Tyichi Szilárd – Karácsony előtti hetek, és a karácsony



Egyszer első advent előtti pénteken éppen megvacsoráztunk, amikor valami furcsa zajt hallottunk. Amikor nekem megütötte a fülemet a mi kis kocsink motorjának halk nesze, akkor már tudtam, hogy apa érkezett haza. Amikor bejutott a lakásba, mindenki üdvözölte, na de nem is ez a lényeg, ugorjunk két napot egészen vasárnapig. Akkor volt ugye az első gyertyagyújtás, apa egy meglepetéssel készült nekem, elmentünk autóval Orosházára, ott átültünk a kamionjába, ami még új volt, és nekem nagy örömet szerzett, hogy láthattam. Kamionnal eljöttünk Kondorosra, elhaladtunk a gyertyagyújtás helye előtt is, ami nagyon szép látvány volt a magasból, természetesen minket is megnéztek, mert azért nem olyan gyakori vasárnap este a teherforgalom erre.
Nos, ez egy ilyen adventi élmény volt, most már jöhet maga a karácsony. Fekete karácsony volt akkor, minden tiszta sár, latyak, és képtelenség bármivel közlekedni is a nagy latyak miatt. Na, de attól még nem vész el a karácsony hangulata ilyenkor van egy ritka jelenség, ami nem más, mint hogy tévézek, ugyanis ilyenkor minden csatornán nyomatják a családi-karácsonyi filmeket, így tehát egy családi tévézős este szokott lenni szenteste. Másnap reggel valahogy mindig elég későn kelek, és amikor kicsoszogok, már mindenki izgatottan várja, hogy mikor érek ki, mert együtt szoktuk kibontani az ajándékot. Én még alig látok valamit, de azért nekiesek az ajándékbontásnak. Abban az évben azt hiszem akkor kaptam a vezeték nélküli egeremet, egy pendrive-ot, meg egy egérpadot.
Ja, hát ami még egyik karácsonykor sem maradhat ki, a könyvek. Miután megtörtént az ajándékbontás, közösen megreggelizik a család és tesóm, apa, meg én filmeket nézünk laptopon, anya meg elmosogat, és ő is csatlakozik hozzánk.
Nos, hát nálunk így zajlik az advent is a karácsony, a karácsonyfa-díszítés általában az apa meg az én dolgom. Remélem a többi is ilyen jó lesz.


Vaszkó Dóra – Karácsonykor történt

Az én egyik legszebb karácsonyom a tavalyi volt, ám de a legérdekesebb is.
Reggel, mikor felébredtem máris elfogott az aznapi nagy sietség. Először is a karácsonyfa feldíszítésére került sor. Másfél óra alatt lebonyolítottuk, de nem akárhogy. Vagy az egyik oldalán volt szaloncukor, s ezáltal balra dőlt a fa, vagy a világítás tekeredett le róla folyton. Nagy nehezen végeztünk vele, és még szép is volt valamennyire. De még így sem voltunk olyan sokkal előrébb, mivel még előttünk állt a sütés-főzés. Jóformán kivettem belőle a részem, már amiben segíthettem, de még így is csak fél nyolckor vacsorázott a család. Majd jött a várva várt ajándékozás. Azt találtam a fa alatt, amit szerettem is volna: egy görkorcsolyát. Nem maradtam senkinek sem sokáig adósa, mindjárt oda s adtam a saját kezűleg készített ajándékomat a szüleimnek, és a testvéreimnek is. Nagyszüleimék szintén eljöttek és ők is elláttak minket meglepetésekkel. Nagy örömmel mutattam nekik a görkorimat, amit azonnal fel is próbáltam. Tettem vele pár próbakört a szobában, ám rosszul sült el a dolog. Túl nagy lendületet véve, anyukám orchidea állványán találtam magam, ahogyan potyogtak rám a virágok, és állt rajtam a föld.
Ettől eltekintve szép karácsonyom volt, és a család is együtt volt, azonban anyát sajnáltam nagyon, mert ilyen emlékezetessé tettem számára ezt az ünnepet.




Komáromi László Krisztán: Haza akarok menni...

"Haza akarok menni és begyújtani a kazánt. Érezni a melléképület maró füstjét, miközben kisalakolok. Mennyire gyűlöltem, mikor legutóbb kellett kimennem.10 centi jórészt összefagyott hóréteg borította a fát, nem is beszélve a rettenetes hidegről, de mikor készen voltam és már a szobámban kortyolgattam a forralt borom, gyönyörködve bámultam ki az ablakomon a csillámló farakásokra és az udvarra.
Most is csillog minden. 1500 kilométerre, épp a boltba tartok kerékpáron, szakadó esőben. A házak tetőtől alapig kivilágítva, groteszk mikulások és rénszarvas figurák őrzik a lakók álmát a kandallók árasztotta kellemes melegben, én pedig száguldok a boltba, hogy bevásároljak az éjszakai műszakra. Közben a barátaim tegnapi fellépésén készült videót dobálom ide-oda a fejemben. Tavaly ilyenkor már kint voltam és rengeteg decemberi koncert kimaradt. A legutóbbi viszont csodálatos volt. A varázslatos légkör, a gyönyörű dalok, az a rengeteg kedves ember - nekem ez az igazi karácsonyi csoda.
Közben megérkezem boltba.
A bolt előtt 2 Zwarte Piet áll s a beléjük épített hangszórókból üvöltenek a klisés karácsonyi dalok, a legtöbb ember szerint az előbbi tradíció rasszista, de én inkább az esti listámra fókuszálok. A listának eleget téve indulok a kasszákhoz, közben nézegetem a különféle holland édességeket, ajándékokat és a pompás csomagolásokat, miközben azon spekulálok, melyiket veszem meg és küldöm haza a családomnak és barátaimnak. Ha lehetne, mindet megvenném, mindent megvennék nekik, hogy idén is csodás karácsonyban legyen részük, ha már én nem lehetek otthon, velük..."


KLK, Hollandia, 01-12-14

Sengel József: Disznóvágás

A kocsi előttünk megállt,
a kocsis a bakról leszállt.
Egy röffenés,egy visítás,
többé nem hallatszott semmi más.

Begördült az udvarba Mehemed, 
Körülbelül negyven kilós lehetett.
Én kukoricát szórtam neki pirosat,meg sárgát,
ők ketten, Tomi kutyával nyugodtan rágták.

A kis Mehemed szépen növekedett,
igen hamar szép kövérre kerekedett.
Olykor még a pázsiton is sétálgatott,
összeevett mindenféle magot.

Hányszor mondtam neki,ne egyen sokat,
mert saját maga bánja meg azokat.
De ő nem hallgatott az intő szóra,
így hát számára eljött a végső óra.

Mikor ugyanis korán reggel
megjött a szomszéd kifent késekkel,
kedvére előbb még ivott egy nagyot,
mert mikor belépett, majd megfagyott.

Mivel több férfi a háznál nem volt,
csak én,édesapám, s a bátyám,
s mivelhogy Mehmedet  szúrni kellett,
nekem is az első lábát fognom kellett.

Kimenvén a szobából, majdhogy szörnyet nem haltam,
rágondolni ily kínos válásra még csak nem is akartam.
De kiskocám, mintha megértett volna,
lefeküdt magától a szép fehér hóba.

Lefeküdt magától a szép fehér hóba,
s az éles kés már fúródott is a kiskoca nyakába.
Kibuggyant szívéból szép piros vére,
Még röffent egyet, így lett szegénynek vége.






Bozsó Zoltán: A mi karácsonyunk

A mi családunk szokását nem is mondanám szokásnak, hanem inkább hagyománynak, hogy nem kapunk addig ajándékot, amíg mindenkihez el nem mentünk és nem ettünk valami finomat. Minden családtaghoz, rokonhoz elmegyünk, aztán mindig vagy nálunk, vagy más családtagnál összegyűlünk és ott adjuk át a karácsonyi ajándékokat. Apa és anya mindig azt mondja, hogy nekik ne vegyünk semmit, de mi ezt sose tartjuk be. Nővérem szokása szerint ruhákat kér, én ugye mindig játékot kérek. Néha még énekelni is szoktunk karácsonyi dalokat, de valamikor elmarad, mert nagyon izgulunk. Azután mindenki megköszöni egymásnak az ajándékot és elmegyünk aludni.

Csicsely Dominik: A mi karácsonyunk

A mi karácsonyunk úgy kezdődik, hogy karácsony előtti négy hét minden vasárnap estéjén kimegyünk a gyertyagyújtásra. Következő nap este mamáéknál gyűlik össze a család. Ott van keresztanyukám, unokatestvérem, keresztapukám, tatám, mamám, anya, apa és én. Amikor megérkezett mindenki, akkor leülünk az asztalhoz beszélgetni, amikor kész van a vacsora, megvacsorázunk. Utána pedig kimegyünk a hálószobába, unokatesómmal mindig megtanulunk karácsonyi verset és előadjuk. Következett a várva-várt ajándékosztás, mindenki megkapja az ajándékát, megnézi esetleg kipróbálja az ajándékát, mi gyerekek pedig játszunk vele. Az ajándékosztás után mindenki beszélget, a fiúk kártyáznak, a lányok beszélgetnek. Mikor már kis híján késő este tíz óra van, mindenki hazamegy. Mi amikor hazamegyünk apáékkal, még otthon is vár ránk egy ajándékosztás. Megkapom az ajándékot anyáéktól is, meg ők is tőlem. Másnap elmegyünk a másik mamáékhoz ebédre, ott is ugyanilyen a karácsony leforgása, ott is sok ajándékot kapok, végül is nem az ajándék számít, hanem az, hogy együtt van a család.
Nálunk ilyen a karácsony, együtt van a család és boldogok vagyunk.

Dohányos Áron: A legszebb karácsonyom

A legszebb karácsonyom a tavalyi volt. Nagymamáméknál tartottuk. A hangulat meghitt és remek volt. Énekeltünk karácsonyi énekeket, dalokat. Azután következett az ünnepi vacsora. Nagyon finom kalácsot és töltött káposztát ettünk. Majd jött, amire mindenki várt: az ajándékozás. Átadtuk egymásnak az ajándékokat. Mindenki nagyon örült az ajándékának. Én például kaptam egy i-padet, nagyon örültem neki. Hát így telt el a mi legszebb karácsonyunk.

Gyurcsán Laura – A karácsony a legszebb ünnep

Advent. Minden kondorosi a főtéren, olyan jó ilyenkor látni, hogy nem csak a család, hanem az egész város ünnepel.
És vasárnapról vasárnapra csak úgy repül az idő! Észre se vesszük eljött a karácsony. Reggel, mikor felkelek, mintha puskából lőttek volna ki. Még szinte fel sem ébredtem, de már a lépcsőn tartok lefelé. Gyorsan megreggelizek, és jön a keresztapukánk, hogy elvigyen mamához feldíszíteni a fát. Tavaly például egy kicsit szokatlan volt, mivel egy éve körülbelül mama elköltözött. Ilyenkor mamánál azt is szeretem, hogy ha kész a fa, mindig ad két-három doboz szaloncukrot, hogy a fenyő alá rakjam, de persze amíg a konyhából odaviszem, mindig fogy belőle pár darab. Otthon mindig közösen díszítünk, így el is telt a délelőtt. Délután karácsonyi filmeket, meséket nézünk. Mindig találunk valami mókásat. Öt óra körül megyünk fürödni, hogy késő este ne kelljen. Felvesszük a szép ruhánkat és mire végzünk, lent a fa alatt már várnak az ajándékok. Izgatottan megyünk le a lépcsőn. Apunak rögtön az az első, hogy előveszi a kamerát, amit én néha kevésbé szeretek. Mire mindenki kibontja az ajándékát, megérkezik keresztapukám, hogy elvigyen mamához vacsorázni, nálam a kacsa és a kacsatepertő elengedhetetlen. Vacsi után oda is megérkezik a Jézuska a sok-sok ajándékkal. Nálunk szokás, hogy én olvasom a neveket az ajándékokról. Mikor mindenki kibontotta, a család nagyon örül, mivel én is készítek nekik valamit. Utána játszunk a játékokkal. Így telik nálunk ilyen vidáman az ünnep. Boldog Karácsonyt!

Jancsik Jázmin – A mi karácsonyunk

Nálunk anya december első napjától a huszonnegyedik napig, minden este egy kis ajándékkal lep meg minket. Mi minden este, mikor hazajöttünk, várjuk a csomagokat. Minél több az ajándék, annál izgatottabbak vagyunk, hiszen tudjuk; közel a karácsony napja!
Mikor végre eljött a várva várt nap, délután anyáék lehozzák a fát, mi pedig a díszeket. Feldíszítjük a fát, és jöhet az asztal!
Mire végzünk mindennel, már besötétedik és jönnek a vendégek. Megvacsorázunk és megyünk a nappaliba a fához. Jön az ajándékbontás. A fa alatt szebbnél szebb ajándékok díszelegnek. Mindenki megkeresi a sajátját és kibontja. Ezután beszélgetünk, játszunk és kipróbáljuk az ajándékokat. Ilyen a mi karácsonyunk.

Kasnyik Zsófia - A mi karácsonyunk

Egy szép téli, havas napon egy Pátyi utcában, nagypapáméknál gyülekezett a nagy család. A táj gyönyörű fehér volt, az ablakokat, ajtókat a hideg dér díszítette. Jöttek sorjában a családtagok a nagy szentesti ünneplésre. Először nagynéném és unokatesóim jöttek, majd nagybátyám és az ő barátnője, és még nagybátyámék nagymamája. Mikor mindenki megérkezett, leültünk a Karácsonyfa köré. Sokat beszélgettünk és akkor igazán éreztük, hogy mit jelent a karácsony. Az együttlét és a szeretet ünnepét éreztük. Körbenéztem és én is éreztem azt a sok szeretetet, ami körülvesz engem. Ott papám egyszer csak mondta, hogy: „-Megjött a Gézuska.” – Mert papámat Gézának hívják és ezért lett a Jézuska, Gézuska. Elkezdtük az ajándékbontást. Először mi kaptuk meg az ajándékokat: én egy doboz pónilovat, egy könyvet, egy plüsslovat, és egy összerakható babát kaptam. Anyuék és a tesóm is sok mindent kaptak. Mikor már mindenki megkapta az ajándékát, leültünk az asztalhoz vacsorázni. Mamám nagyon finom vacsoráját ettük. A menüre pontosan már én sem emlékszem, de azt tudom, hogy nagyon kellemes volt ott az asztalnál. Miután befejeztük a vacsorát, visszamentünk a nappaliba. Elkezdtünk játszani és csodálkozni, hogy miféle jó dolgokat kaptunk.
Tehát az én élményemnek a lényege, nem az ajándék kapása és adása volt, hanem az együttlét és a szeretet ünnepét próbáltam leírni nektek. Remélem, mindig ilyen szép karácsonyotok volt és lesz, mint az enyém. Kellemes ünnepeket kívánok nektek :)

Kis Balázs – A legszebb karácsonyom

A legszebb karácsonyom két évvel ezelőtt volt. Már három nappal előtte megvolt a karácsonyfa. Másnap anyukám mondta, hogy vegyem le a díszeket a polcról és már aznap fel volt díszítve a fa. Nagyon szép égők, szaloncukrok és még sok más volt rajta.
Este már nagyon izgatott voltam és ezért egész éjszaka nem tudtam aludni. Azon gondolkoztam, hogy holnap reggel vajon mi lesz a fa alatt. Másnap felkeltem és elérkezett a várva várt nap, karácsony volt. Megreggeliztem, felöltöztem és a nappaliban a fa alatt volt egy hatalmas doboz. Megkérdeztem anyukámat, hogy mi van benne. Ő csak annyit mondott, nyisd ki és megtudod. Kinyitottam és egy távirányítós autó, amit a legjobban akartam.
Így telt a legemlékezetesebb karácsonyom.

Sándor Edit – A karácsony

Eljött hát a karácsony, itt van újra,
Gyerekek örömére, szülők boldogságára.
Mindenki izgatottan várja,
Vajon mit fog kapni karácsony napjára?

Családok összegyűlnek a karácsonyfát díszíteni,
Sok-sok díszt egyszerre kirakni.
Teledíszítik ám: rengeteg égő gyertya, szaloncukor,
Felkerülnek, de le ne maradjanak az égők!

Mindenki csak remélni tudja,
A nagy napon minden meglegyen.
A gondoskodó szülők mindent megtesznek,
Minden van. Van étel, karácsonyfa, már csak várni kellett.

Aztán eljött a várva várt nagy nap,
Mindenkinek a torkában dobogott a szíve,
Mikor nyolcat ütött az óra,
Hát mi történt? Jézuska itt járt.

Volt nagy boldogság és öröm!
Valahol baba volt, valahol traktor.
A nagyobbaknál ékszerek, hangszerek…
Az emberek remélik, a karácsony jövőre is ilyen jó lesz!

Szarka Barnabás – Karácsony

Reggel hét órakor már mindenki fent van, mert az egész család izgul. Megkezdődnek a készületek.
Anya csinálja a halat, mi felállítjuk a fát, majd feldíszítjük, becsomagoljuk az ajándékokat stb… Este elmegyünk a karácsonyi misére, majd megesszük a vacsorát: hal, sült krumpli, köretek. Amikor már mindenki jóllakott, akkor kiosztjuk az ajándékokat. Mindenki este az ajándékkal játszik, kipróbálja, felpróbálja, ki mit kapott. Amikor a fenyőfán felgyújtjuk az égőket, az egész nappalit megvilágítja, nagyon hangulatos. Még eszünk egy kis desszertet és aztán mindenki megfürdik.
Este nagyon boldogan feküdtem le, mert ma van karácsony.

Szabó Bence – A legszebb karácsonyom

Az én legszebb karácsonyom. Kb. nyolc éves lehettem, mikor én is adtam ajándékokat a családomnak.Ezen a karácsonyon nem tudtam, hogy mit csináljak anyának. A legjobb az, hogyha csinálok neki egy képeslapot. Telt-múlt az idő, egy hét volt karácsonyig, már minden megvolt, de nem tudtam, hogy mégis hogy kezdjek hozzá. Mikor apa a másik szobából kiált: Esik a hó! És akkor már tudtam, hogy mit rajzolok rá. Eljött a várva várt nap, az ajándékomat szépen becsomagoltam és a fa alá tettem. Az ajándékok bontásánál az én képeslapom következett, anya szépen kibontotta és kinyitotta. Látta a leírt versemet. Nagyon örült neki és jó volt látni, hogy anya ennyire örül. Még ha rágondolok, most is elmosolyodok.

Szentesi Anita – A karácsony a legszebb ünnep

A karácsony a legszebb ünnep az évben.
Családok összegyűlnek nagy szeretetben.
A gyerekek boldogan díszítenek,
Az édesanyák pedig finomságokat készítenek.

Az emberek nagyon szeretnek e napra készülődni,
Kreatív díszeket és égőket szoktak venni.
Az égők nagyon fontosak a fákra,
Szép hangulatos, amikor tesznek a házakra.

Az embereknek szükségük van a boldogságra és szeretetre,
Valakinek meg az együttlétre.
A családok együtt díszítik fel a fákat,
Így valósítják meg az álmukat.