Tyichi Szilárd – Karácsony előtti hetek, és a karácsony

Egyszer első advent előtti pénteken éppen megvacsoráztunk, amikor valami furcsa zajt hallottunk. Amikor nekem megütötte a fülemet a mi kis kocsink motorjának halk nesze, akkor már tudtam, hogy apa érkezett haza. Amikor bejutott a lakásba, mindenki üdvözölte, na de nem is ez a lényeg, ugorjunk két napot egészen vasárnapig. Akkor volt ugye az első gyertyagyújtás, apa egy meglepetéssel készült nekem, elmentünk autóval Orosházára, ott átültünk a kamionjába, ami még új volt, és nekem nagy örömet szerzett, hogy láthattam. Kamionnal eljöttünk Kondorosra, elhaladtunk a gyertyagyújtás helye előtt is, ami nagyon szép látvány volt a magasból, természetesen minket is megnéztek, mert azért nem olyan gyakori vasárnap este a teherforgalom erre.

Nos, ez egy ilyen adventi élmény volt, most már jöhet maga a karácsony. Fekete karácsony volt akkor, minden tiszta sár, latyak, és képtelenség bármivel közlekedni is a nagy latyak miatt. Na, de attól még nem vész el a karácsony hangulata ilyenkor van egy ritka jelenség, ami nem más, mint hogy tévézek, ugyanis ilyenkor minden csatornán nyomatják a családi-karácsonyi filmeket, így tehát egy családi tévézős este szokott lenni szenteste. Másnap reggel valahogy mindig elég későn kelek, és amikor kicsoszogok, már mindenki izgatottan várja, hogy mikor érek ki, mert együtt szoktuk kibontani az ajándékot. Én még alig látok valamit, de azért nekiesek az ajándékbontásnak. Abban az évben azt hiszem akkor kaptam a vezeték nélküli egeremet, egy pendrive-ot, meg egy egérpadot.

Ja, hát ami még egyik karácsonykor sem maradhat ki, a könyvek. Miután megtörtént az ajándékbontás, közösen megreggelizik a család és tesóm, apa, meg én filmeket nézünk laptopon, anya meg elmosogat, és ő is csatlakozik hozzánk.

Nos, hát nálunk így zajlik az advent is a karácsony, a karácsonyfa-díszítés általában az apa meg az én dolgom. Remélem a többi is ilyen jó lesz.