"A tehetség nem valamiféle kivételes sajátosság, amely csak nagyon keveseknek adatik meg. A modern társadalom olyan bonyolult kérdésekkel találkozik nap mint nap, amelyek megoldásához a lehető legkülönbözőbb fajta tudás- és képességformák mozgósítása kell. Így azt mondhatjuk hogy minden ember tehetséges, és az igazi feladat nem az, hogy kiválogassuk a tehetségeket a többiek közül, hanem hogy segítsük megtalálni azt, hogy ki miben tehetséges".
Csermely Péter professzor gondolatai a mi kis városunkra, Kondorosra is érvényesek, hiszen itt is alkotó, tehetséges emberek élnek, akiknek fontos a művészet, az alkotás, az önkifejezés. Ezért született meg az ötlet, hogy rendezzünk egy kiállítást az IKSZT-ben, ahol az amatőr kézművesek helyet, és lehetőséget kaphatnak a bemutatkozásra. Beszélgettünk Nikivel, hogy biztosan sok kincs hever a kamrák, fiókok, műhelyek mélyén, de hogy ennyi szépség kerül elő, arra nem számítottunk. Egyre csak érkeztek a különböző technikájú, tematikájú, stílusú munkák. Nagy fejtörést okozott a kiállítás elrendezése, hogyan illeszkedjenek egymáshoz a különböző stílusok, anyagok. A világ is egy sokszínű kavalkád, (akárcsak ez a kiállítási anyag), és mennyi minden megfér egymás mellett.
A kiállítás megnyitójára február 27-én, 17 órakor került sor, az IKSZT földszinti termében. A
megnyitó beszédben elhangzott többek között, hogy a kreativitás az emberi létezés elválaszthatatlan része. A művészet olyan érzéseket képes közvetíteni, amelyet szavakkal nem tudunk kifejezni.
"A tükröt arra használjuk, hogy az arcunkat nézzük, a művészetet pedig arra, hogy a lelkünket lássuk." (Georg Bernard Shaw)
Minden alkotás személyes üzenetet közöl. Mindenkinek magának kell megtalálnia eszköztárát, saját vizuális szókincsét. Az alkotás folyamata hatalmas öröm, melynek személyiségfejlesztő hatása sem elhanyagolható tényező.
"Ha alkotsz, akkor nem leszel átlagos. Nem számít, hogy mit, műtárgyat, vagy egy pár zoknit. Csak újat alkotni, ennyi az egész, és az te vagy a nagyvilágban." (P.S. I Love You)
Minden alkotó, művének mondanivalójával, azaz lelkének sugárzásával utat talál másokhoz, ezáltal összekapcsolódik az alkotó a befogadóval. És ez a lényeg, hiszen ez az összekapcsolódás a művészet alapvető célja, másoknak is örömet okozni.
"Sokszor csakis túl nagyokat gondolunk alkotásnak, pedig minden az, amivel időt töltünk, használjuk az ötleteinket, és örömet szerzünk vele." (Gárdonyi Géza)
A kiállítás megnyitóján az alkotók lehetőséget kaptak arra, hogy beszéljenek "kézműves munkásságukról". Boldis Mátyásné volt olyan kedves, és megosztotta velünk néhány gondolatát, hogyan került kapcsolatba többek között a festészettel is, hiszen fafaragásai már évek óta díszítik városunkat. Három szép festményét csodálhatjuk meg ezen a kiállításon, és reméljük, hogy hamarosan egy önálló kiállításon gyönyörködhetünk a többi képben is. Egyik alkotónk betegség miatt sajnos nem tudott részt venni a megnyitón, de küldött egy szép levelet, amelyben megfogalmazta gondolatait a művészetről, és saját alkotásairól. Ebből a levélből is idéztem néhány értékes gondolatot.
A kiállítás anyagát 19 alkotó munkái képezik, van aki több műfajban is képviseltette magát. Különböző technikával készült mécsestartók, gravírozott üvegtárgyak, fahasábra festett képek, mozaik cserepek, képek, harisnyából készült virágok, hímzések, szövések, foltvarrások, rajzok, festmények, textilmunkák kerültek kiállításra. A munkák mellé nem kerültek nevek csak számok, mert a kiállítás látogatói szavazhatnak az általuk legjobbnak ítélt munkákra, így az elbírálásnál senkit sem befolyásolhat az alkotó személye. Nagyon nehéz különböző stílusú munkákat összehasonlítani egymással, de a művészetben az a csodálatos, hogy az ember lelkére, érzelmére hat, ezért az tetszik, ami valami miatt megfog, magával ragad, elvarázsol minket. "A művészet a kimondhatatlan tolmácsa.” (Goethe)
A látogatók, a szavazók által legjobbnak ítélt első három helyezett díjazásban részesül. Azonban nem is a megmérettetés, a tetszésindex a lényeg, hiszen itt mindenki csak nyertes lehet.
A kiállítás megtekinthető 2 héten keresztül, minden munkanapon, az IKSZT nyitvatartási idejében: de. 9-12-ig, du.14-18 óráig. Mindenkit szeretettel várunk! A kiállítás bezárására, és egyben az eredményhirdetésre március 14-én (szombaton) 14 órakor kerül sor. Köszönjük az alkotóknak: Gazsó Istvánnénak, Boldis Mátyásnénak, Zolván Jánosnénak Mucha Jánosnénak, Áginak, Timinek, Katikának, Évának, Kittinek, Erikának, Annának, Tündének, Hajninak, Nórinak, Borikának, Jánosnak, Andrásnak, Tamásnak, a Foltvarróknak, hogy rendelkezésünkre bocsájtották kézműves munkáikat, kívánjuk, hogy sok örömet leljenek az alkotásban, további sok szép munkát, alkotókedvet, kreativitást kívánunk nekik! A kiállítást megtekintőknek pedig kívánjuk, hogy igazi lelket, és vizuális érzékeket gyönyörködtető élményben legyen részük!
"A szépség mindenütt ott van, nem rajta múlik, hogy nem látjuk meg." (Rodin)
Mezőné Kovács Mária
2015. március 05.
Miklián János bemutatkozó leveléből:
„Kisgyermek korom óta tudok rajzolni, s már óvodás koromban megmutatkozott a tehetségem, melyre általános iskolában is felfigyelt a rajztanárom. Azonban sohasem foglalkoztam komolyan a művészettel, úgy három évvel ezelőttig, amikor is a testvérem születésnapjára készítettem egy oroszlán portrét grafittal. Ezután elkezdtem rajzolgatni, s egyre jobb képeket készítettem, aminek nagy sikere lett a családom és barátaim körében. Egyre többeknek mutattam meg és egyre többen tanácsolták, hogy foglalkozzak komolyabban is a rajzolással. Így kerestem a lehetőségeket, ahogyan most is.
Általában azt rajzolom, ami számomra szép, és amit mindenképp szeretnék másoknak megmutatni. Főleg állatportrékat, azok közül is főleg nagymacskákat rajzolok, és persze női portrékat. Az állatoknál az élőlény dinamizmusa, energiái tetszenek, a teremtés szépségét csodálom és tisztelem bennük. A hölgyekben pedig Isten művészetét, a finom vonások s a csodálatos részletek iránti szeretetem fejezem ki.
A három beküldött képem megalkotását is ez inspirálta. A Lovas képemet főként azért rajzoltam, mert szeretem a lovakat, azt, ahogyan futnak, azt a hihetetlen energiát amellyel izmaikat megfeszítve szökkennek szabadon a zöld mezőkön. Szeretem, amikor a szél borzolja dús sörényüket. Azt hiszem ez tisztelgés is e nemes állatok előtt, akiknek oly sokat köszönhet az emberiség. A tigrist egy kiállításra készítettem, és azért választottam, mert a tigris nagyon szép és nemes, de egy vadállat, aki szépségét meghazudtolva hatalmas erőt birtokol, mellyel gyorsan leteríti áldozatát és kegyelmet nem ismerve végez vele. A szépség és a veszedelmes természet keveréke, amely lenyűgöz engem, s sokakat a világon. Emellett fenséges állat, s a csíkjaival és szép vonásaival igazán látványos alkotást lehet készíteni róla. Nagyon jó témája lehet fotóknak, rajzoknak és festményeknek egyaránt. A harmadik képemet a szerelem ihlette: a portré a kedvesemet ábrázolja és huszonkettedik születésnapja alkalmából készítettem a számára. Az ő portréját nehéz volt megrajzolnom, hiszen egy képbe, egy pillanatba nehéz belefoglalni mindazt, amit a saját szememmel látok, s egy fénykép, egy rajz sem adhatja vissza, azt amit szerettem volna megfogalmazni. Gyönyörű vonásait, bezárni a szürke grafit sivár börtönébe úgy, hogy látsszon tiszta lelke ragyogása nagyon nehéz. Talán nem is lehet, mégis azt hiszem egy kicsit másoknak is megmutathatom milyen csodálatos lány és milyen szép a mosolya.”
