Kasnyik Zsófia - A mi karácsonyunk

Egy szép téli, havas napon egy Pátyi utcában, nagypapáméknál gyülekezett a nagy család. A táj gyönyörű fehér volt, az ablakokat, ajtókat a hideg dér díszítette. Jöttek sorjában a családtagok a nagy szentesti ünneplésre. Először nagynéném és unokatesóim jöttek, majd nagybátyám és az ő barátnője, és még nagybátyámék nagymamája. Mikor mindenki megérkezett, leültünk a Karácsonyfa köré. Sokat beszélgettünk és akkor igazán éreztük, hogy mit jelent a karácsony. Az együttlét és a szeretet ünnepét éreztük. Körbenéztem és én is éreztem azt a sok szeretetet, ami körülvesz engem. Ott papám egyszer csak mondta, hogy: „-Megjött a Gézuska.” – Mert papámat Gézának hívják és ezért lett a Jézuska, Gézuska. Elkezdtük az ajándékbontást. Először mi kaptuk meg az ajándékokat: én egy doboz pónilovat, egy könyvet, egy plüsslovat, és egy összerakható babát kaptam. Anyuék és a tesóm is sok mindent kaptak. Mikor már mindenki megkapta az ajándékát, leültünk az asztalhoz vacsorázni. Mamám nagyon finom vacsoráját ettük. A menüre pontosan már én sem emlékszem, de azt tudom, hogy nagyon kellemes volt ott az asztalnál. Miután befejeztük a vacsorát, visszamentünk a nappaliba. Elkezdtünk játszani és csodálkozni, hogy miféle jó dolgokat kaptunk.

Tehát az én élményemnek a lényege, nem az ajándék kapása és adása volt, hanem az együttlét és a szeretet ünnepét próbáltam leírni nektek. Remélem, mindig ilyen szép karácsonyotok volt és lesz, mint az enyém. Kellemes ünnepeket kívánok nektek :)