Az
én egyik legszebb karácsonyom a tavalyi volt, ám de a legérdekesebb is.
Reggel,
mikor felébredtem máris elfogott az aznapi nagy sietség. Először is a
karácsonyfa feldíszítésére került sor. Másfél óra alatt lebonyolítottuk, de nem
akárhogy. Vagy az egyik oldalán volt szaloncukor, s ezáltal balra dőlt a fa,
vagy a világítás tekeredett le róla folyton. Nagy nehezen végeztünk vele, és
még szép is volt valamennyire. De még így sem voltunk olyan sokkal előrébb, mivel
még előttünk állt a sütés-főzés. Jóformán kivettem belőle a részem, már amiben
segíthettem, de még így is csak fél nyolckor vacsorázott a család. Majd jött a
várva várt ajándékozás. Azt találtam a fa alatt, amit szerettem is volna: egy
görkorcsolyát. Nem maradtam senkinek sem sokáig adósa, mindjárt oda s adtam a
saját kezűleg készített ajándékomat a szüleimnek, és a testvéreimnek is.
Nagyszüleimék szintén eljöttek és ők is elláttak minket meglepetésekkel. Nagy
örömmel mutattam nekik a görkorimat, amit azonnal fel is próbáltam. Tettem vele
pár próbakört a szobában, ám rosszul sült el a dolog. Túl nagy lendületet véve,
anyukám orchidea állványán találtam magam, ahogyan potyogtak rám a virágok, és
állt rajtam a föld.
Ettől
eltekintve szép karácsonyom volt, és a család is együtt volt, azonban anyát
sajnáltam nagyon, mert ilyen emlékezetessé tettem számára ezt az ünnepet.
Anya meg Te is nevetve fogtok visszaemlékezni az orchideás karácsonyra.
VálaszTörlés